2017. november 18., szombat

09 Élet a harapásemelővel (és a fogszabályzóval)

Viszont két nagyon fontos dologra hívta fel a figyelmemet: az egyik, hogy azon túl, hogy „iszonyatos torlódások vannak a fogívemben”, még egy elég gyakori harapási rendellenességem is van: mély harapású emberke vagyok.

Ez az jelenti, hogy amikor összeharapok, akkor a felső metsző fogaim teljesen eltakarják az alsó metsző fogaimat, annyira, hogy úgy néz ki, amikor összeharapok, mintha alul nem lennének metszőfogaim. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy amíg a mély harapásomat nem szüntetik meg, addig az alsó fogszabályzómat állandóan leharapnám. Ezért a fogszabályzóm mellé (amiből az alsó és a felső egyszerre fog felkerülni) kapni fogok egy harapásemelőt is.

Ez a harapásemelő egy elég kényelmetlen dolog, mert kerülhet a leghátsó fogak rágófelszínére (amitől nem érnek össze a fogak egyáltalán, csak azon a ponton, ahol a harapásemelő rá van építve), vagy a felső metsző fogak (általában az 1-es számú fogak) belső, nyelv felőli oldalára is (ekkor szintén nem ér össze az alsó és a felső fogsor, csak ezen az egy ponton).
Mindkét típus azzal jár, hogy egy darabig – kb. 2-3 hónapig nem tud az ember rágni, és harapni sem. Semmit. A metszőfogakon elhelyezett harapásemelővel pedig tényleg abszolút semmit.

Én sajnos az utóbbit (a metszőfogra épített változatot) kaptam, ami sajnos a kényelmetlenebb, és ehhez volt a nehezebb hozzászokni, a fogszabályzó mellette akár el is törpülhet.

Ez a harapásemelő tulajdonképpen egy fogszínű tömőanyagból készített „építmény”, rá van ragasztva a fogra, és UV lámpa fényére köt meg a tömőanyag,

Hogy el tudjátok képzelni, ez nagyjából úgy nézett ki, mint két fog – melyek hegye pontosan a nyelvemmel néz szembe, és amíg ezt viselnem kellett, a „fogak” hegyébe a nyelvem állandóan beleütközött.



Barátkozás a „bébiételekkel” (pépekkel) és a grátiszba kapott beszédhiba

Ezért – azon túl, hogy nem tudtam miatta rágni sem – irtózatosan pösze lettem. Nagyon kellett koncentrálnom, és sokat gyakorolnom, hogy alig lehessen hallani azt, hogy beszédhibám lett. Ez az idő múlásával persze javult, de amikor a fogorvos felrakta a fogszabályzót, és ezt a harapásemelőt, akkor amint összecsukhattam végre a számat (ami a szájterpesszel szét is volt feszítve), úgy éreztem, mintha rengeteg minden lenne a számban. Mintha valami boxmeccsre készítettek volna elő.

Szóval nagyon, de nagyon kényelmetlen volt, és megszólalni is nehezemre esett. Az orvos szerint volt már pityergés abból, amikor mások megkapták a harapásemelőt, és utána megszólalni is alig tudtak.

Ez akkor nagyon félelmetes érzés volt, de könnyebb volt túltenni magamat a létén, hogy felnőtt fejjel vágtam bele, és önszántamból, mintha ezt gyerekkoromban erőltetik rám, ráadásul egy 4 fogat érintő foghúzást követően.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése